A statisztikusok a halálozási adatok segítségével évről évre figyelik, hogy hogyan alakul a népesség eloszlása, összetétele.

Attól függően, hogy az ország melyik pontján lakunk, a demográfiai mutatók segítségével megjósolható, hogy mennyi ideig élhetünk. A születéskor várható átlagos élettartam az a mutató, ami megmutatja ezt.

Javuló tendencia a kilencvenes évektől

Magyarországon a halandóság tekintetésben a kilencvenes évek végétől kezdetben gyorsabb, majd lassabb javulás tapasztalható. Sajnos még ezekkel az eredményekkel is magasnak tekinthető mind a magyar férfiak, mind a nők halandósága az európai régión belül.
1970-ben a nők születéskor várható élettartama az európai országokban 73-75 év között volt. A magyarországi nők esetében ez az érték 72 év volt. Egészen a kilencvenes évekig kellett várni, hogy javuljanak ezek a mutatók. 1995-ben a születéskor várható élettartam már túllépte a 74 évet, majd 1997-ben már 75, 2001-ben pedig 76 év volt a magyar nők esetében.
2010-ben a születéskor várható átlagos élettartam az eddig számított legmagasabb érték, mindkét nem estében. A nőknél 78,1, a férfiaknál 70,5 év volt az átlagérték, a nemek közti különbség pedig 7,6 évre mérséklődött.

A leghosszabb várható élettartam Magyarországon

Az elmúlt években növekedtek a megyék közti halandósági különbségek. 1990-ben 2,8 év volt a differencia a legjobb és legrosszabb halandóságú megye között, 2005-ben 3,8 év. A születéskor várható élettartam azonban a rendszerváltozás óta minden magyar megyében növekedett.

Veszprém megye áll a rangsor elején

Jelenleg Zala megyében, Veszprém megyében és Budapesten a legmagasabb a nők várható élettartama. Ezeken a területeken a statisztikák alapján minimum 78,5 évig élhetnek a nők. Magyarországon jelenleg Veszprém megye áll a rangsor elején, ahol a nők születéskor várható élettartama 78,8 év. A legtöbb megyében 77-78,5 év a várható élettartam
A 19 megye közül 15 szerepel a középmezőnyben a nők várható élettartamát tekintve. Azonban amíg 2009-ben csak öt megyében volt ez az érték 78 és 78,4 év között, a 2010-es adatok alapján már kilenc megye tartozik ide. A felső sáv tagjai: Győr-Moson-Sopron, Fejér, Tolna, Pest, Bács-Kiskun, Heves, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar.
A születéskor várható élettartam 77 év, azaz statisztikailag pontosan 77-77,9 év közé esik a következő hét megyében: Vas, Somogy, Komárom-Esztergom, Baranya, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg. Komárom-Esztergom kiemelkedő abban a tekintetben, hogy míg 1990-ben itt voltak a legrosszabbak a kilátások, 2010-re 5,07 évet javult ez az eredmény.

A legrövidebb várható élettartam: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A statisztikák alapján 77 éves koruk előtt életüket vesztik azok a nők, akik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében laknak. Ebben a térségben a születéskor várható élettartam 2010-ben 76,6 év. 2009-ben még két másik megye tartozott ebbe a csoportba, ahol a nők nem számíthatnak a 77. életévük betöltésére. Azonban Nógrád és Békés megyében is egy évvel javultak az élettartamra vonatkozó kilátások.

A társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése

A volt szocialista országokban a halandóság társadalmi helyzet szerinti különbségei nagyok, Magyarország pedig kirívó esetnek számít. A szakértők véleménye szerint a halandóság általános szintjének csökkentése csak a társadalmi egyenlőtlenségeket mérséklésével valósítható meg.
Mindemellett az iskolai végzettség szerinti halandósági különbségek is folyamatosan mélyülnek. A végzettség ugyanis több módon is befolyásolja az egyén egészségi állapotát, így a halálozást is. Az egészségügyben való eligazodáshoz, azaz a segítség maximális kihasználásához és a betegségek jeleinek felismeréséhez szükség van egyfajta tudás birtoklására. Közvetetten pedig a kevesebb fizikai megterheléssel járó munka, a jobb kereseti lehetőség is egészségesebb életet biztosítanak.