- mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves közgyűlésén csütörtökön Budapesten.

A jegybankelnök hangsúlyozta: hazánkban a kiszámítható beruházási környezet megteremtéséhez és a konjunktúra beindulásához az árstabilitás fenntartására van szükség. A jegybank új vezetése elkötelezett a tartósan alacsony infláció és a stabil pénzügyi rendszer biztosítása mellett - húzta alá.

Megemlítette, hogy 2024-ben a teljes hazai export 24,1 százaléka irányult Németországba, és egy évvel korábban, 2023-ban 20 milliárd euró közvetlentőke-befektetés érkezett Magyarországra német területekről, ami jól mutatja a kapcsolatok fontosságát. A jegybankelnök hozzátette, a német cégek számottevő jelenléte a magyar gazdaságban olyan hozzáadott értéket képvisel, amelynek a gazdasági növekedésben is jelentősége van.

Éppen ezért a magyar gazdaság elemi érdeke, hogy Németország ismét a gazdasági növekedés útjára lépjen – fogalmazott Varga Mihály. A jegybank továbbra is a közös sikerekben érdekelt a német-magyar kamarával, "a munkára készen állunk" - tette hozzá.

Az utóbbi években a világgazdaságnak három nagy kihívással is szembe kellett néznie, a Covid-világjárvány megmutatta a globális méretű gazdasági értékláncok töredezettségét, míg az orosz-ukrán háború, a szankciók és az energiaválság következtében Európa leszakadt a világgazdasági versenyben. Az amerikai vámháború pedig szintén hatással van a magyar gazdaságra, a jelentős bizonytalanság csökkenti a befektetési bizalmat, és rontja a nemzetközi piaci hangulatot.

A magyar gazdaság 2021 júniusára elérte a járvány előtti kibocsátási szintet, számos európai ország és benne a német gazdaság is ennél lassabban állt helyre. Tavaly az EU gazdasága 1 százalékkal bővült, miközben a kínai gazdaság 4 százalék feletti növekedést ért el.

A nemzetközi bizonytalanságok elhúzódása visszaesést eredményezhet Magyarországon, ugyanakkor vannak kedvező jelek a magyar gazdaságban - mondta. Ezek közé sorolta a folyó fizetési mérleg egyensúlyközeli helyzetét, a lakossági megtakarítások bővülését és a munkaerőpiac feszességét.

Mint mondta, a magyar GDP-növekedés egyelőre mérsékelt, azonban a visszatérő fogyasztás és a foglalkoztatottság tartósan magas szintje a pozitív várakozásokat erősíti.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, a fenntartható gazdasági növekedés - hangsúlyozta. Az áprilisi 4,2 százalékos infláció jóval kívül esik a jegybanki toleranciasávon, ezért fontosnak nevezte a várakozások hűtését.

Kitért arra, hogy a magyar bankrendszer stabil, jövedelmező, likviditása megfelelő, a hitelezés fellendülésének semmi akadálya a bankrendszer oldaláról. Júniusban a jegybank egyeztetést kezdeményez a bankokkal annak érdekében, hogy érdemben növeljék a vállalati hitelezést
- jegyezte meg.

Sávos András, a DUIHK elnöke a legfrissebb konjunktúrakutatásuk eredményét ismertetve kiemelte, a gazdasági kilátások, valamint a vállalatok foglalkoztatási és beruházási tervei rendkívül visszafogottak, és nem utalnak a magyar gazdaság érezhető fellendülésére.

A cégek háromnegyede a kereslet hiányát jelölte meg a legfontosabb kockázatok között.
Az üzleti várakozásokat illetően csaknem azonos a javulásra és a romlásra számítók aránya. Emiatt a foglalkoztatásban is legfeljebb a szinten tartást tervezik, a beruházási kiadásoknál akár visszaesés is lehetséges. A megkérdezettek harmada tervezi fejlesztési költségeinek csökkentését, míg 16 százalék tervez emelést - mondta.

A kamarai felmérés eredményeiből készített Befektetői Hangulatindex a tavalyi plusz 3 értékről mínusz 4-re csökkent 2025 tavasszal. Mivel a múltban az index alapvetően együtt mozgott a magyar gazdaság tényleges változásaival, a friss mutató is alátámasztja, hogy idén nem várható érezhető gazdasági fellendülés - közölte a DUIHK.