A májusban és júniusban végzett leletmentő feltárás során a Holt-tenger mellett, a Koponyák barlangjában bukkantak a régészek az újabb, igen kisméretű töredékekre, amelyeken az idők során olyannyira megkopott az írás, hogy csak különleges elemzéssel fejthetik majd meg. A szakemberek még abban sem biztosak, hogy héberül, arámi, vagy más nyelven íródtak.

Az új töredékek akkor lesznek fontosak, ha sikerül őket más, egyelőre ismeretlen eredetű leletekhez kötni - nyilatkozta Uri Davidovics, a Jeruzsálemi Héber egyetem kutatója a lapnak.

Egy beduin pásztor 1947-ben véletlenül bukkant a holt-tengeri tekercsekre, a huszadik század egyik legjelentősebb régészeti szenzációjára, a Jerikótól 15 kilométerre délre fekvő ősi település, Khirbet Kumrán közelében, a sziklás hegyoldalon.

A Kr. e. 3. és a Kr. u. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket Kr. u. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban.

1947 és 1956 között 981 szöveget tártak fel, a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe. A tekercsek jelentős része nem egybefüggő darabban, hanem apró töredékekben maradt fenn, azóta tudósok nemzedékei dolgoznak a szövegrészletek összeállításán.

A Koponyák barlangját Johanán Aharoni professzor fedezte fel 1960-ban, majd nevezte el az ott talált hét emberi koponyáról és csontvázról. Ez a barlang a sivatag déli részén lévő nagyobb barlangrendszerhez tartozik.

Ezekben a barlangokban a különlegesen száraz éghajlat miatt évezredeken át fennmaradtak a különböző szerves anyagból készült tárgyak, többek között nádból és vasból készült nyilak, bőr-, kötél-, textil- és fatárgyak, sőt egy, a Bar Kohba felkelés idejéből, a második századból származó tetűfésű is, valamint csonteszközök.

Ezek sorában találták legutóbb a két darab, két centiméter hosszú és széles, elmosódott betűkkel teli papirusztöredéket. A barlangok fosztogatói rengeteg kárt okoztak, miattuk gyakran nehéz meghatározni az egyes történelmi rétegeket, és ezért nem lehet pontosan datálni a tárgyak egy részét.

A leletek mégis alátámasztották a régészek korábbi feltételezését, hogy ezeket a barlangokat menekülők használták a kőrézkortól egészen a római birodalom koráig, és bizonyosan éltek bennük mintegy kétezer éve a római seregek elől elszökő zsidó harcosok és felkelők is.

A régészeti feltárásokat közösen végezték a Jeruzsálemi Héber Egyetem, és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei, akik terveik szerint folytatják a munkát, hogy megelőzzék a fosztogatókat, akiknek jelenlétét a fekete piacon az utóbbi időkben felbukkant vaskori és római kori dokumentumok is jelzik.

Fotó: illusztráció