Szent Miklós élő történelmi személyiség volt, de kevés hitelesnek tekinthető történeti adatnak vagyunk a birtokában. A szentek életével foglalkozó tudósok, a hagiográfusok kiderítették, hogy Krisztus után 245-ben született Kis-Ázsiában, Patara városában, egy gazdag család gyermekeként. Korán árvaságra jutott, ezért érseknagybátyja gyámsága alá került. Iskoláinak befejezése után a papi hivatást választotta. 270-ben a Jeruzsálembe tartó zarándokúton megmentett egy süllyedésre ítélt hajót (így vált később a tengerészek védőszentjévé). A zarándokútról visszafelé tartva betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között püspökké választották. 52 évig volt püspök. Vagyonát az emberek és gyerekek megsegítésére fordította.

Szent Miklós alakjában a fennmaradt legendakincs és a keleti egyház hagyományai alapján valószínűleg több szent életű férfiú alakja keveredik. A 13. sz-i Legenda Aurea egyik közlése szerint Miklós már születése napján felállt a fürdőkádban vagy másik történet szerint megkeresztelését követően böjtnapokon csak egyszer szopott.
Felnőtt korához pedig számos legenda kapcsolódik:
• a három szűz férjhez adása,
• a tengeri vihar lecsendesítése,
• a gabona sokasítása,
• az elrabolt gyermek hazahozatala,
• a három ártatlan katonatiszt megmentése a haláltól,
• a három megölt gyermek feltámasztása.

Szent Miklós tisztelete már a 6. században elkezdődött Myra városában és Konstantinápolyban, innen terjedt tovább az egész görög, szláv, illetve orosz egyházban. A latin egyházban - a dél-itáliai területtől eltekintve - később és lassabban vert gyökeret a kultusza. Ereklyéinek 1087-ben Bari városába történt átvitele virágoztatta fel Európa-szerte a Miklós-tiszteletet. A késő középkor óta Miklós püspököt a 14 segítő szent közé sorolják. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa (tanulás, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok).

A Mikulás szó a Miklós cseh fordításából eredeztethető. A december 6-i ajándékozás szokása csak a 19.század végén érkezett Magyarországra. A keleti egyházban ma is kötelező ünnepként tartják számon.

A kiállítás megtekinthető aLaczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeumban, (Veszprém, Erzsébet sétány 1.) Ingyenes, tematikus tárlatvezetést december 6-án, 16.30-kor a „Minden bajban védelmező” – orosz fémikonok a 18-20. századból című kiállításunkban.