Magyarországon az emberek többsége saját tulajdonú ingatlanra vágyik és azért hajlandó áldozatot is vállalni - mondta a Magyar Nemzetnek a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza.

Szakáli István Loránd a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban beszélt arról is, hogy a családtámogatási rendszeren belül a családi pótlék emelése egyértelműen a segélyezési logika irányába tett lépésnek tekinthető, szemben a munkavégzésre alapuló logikával. A 2010-et követően kialakított rendszer lényege, hogy a demográfiai fordulaton túl a munkaalapú társadalom kialakulását is támogatja. A nagyvonalú családi adókedvezményt azok tudják igénybe venni, akiknek van adózott jövedelmük.

Közölte: amikor ezt a rendszert bírálat éri, nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt tíz évben a foglalkoztatás csaknem húsz százalékponttal emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta a 2019-es évben 3,3 százalékra (ez gyakorlatilag a teljes foglalkoztatást jelenti) csökkent. Tehát olyan helyzet állt elő, hogy aki dolgozni akar, az tud, és jó eséllyel élhet is a családi adókedvezménnyel. Ráadásul az olyan alacsonyabb jövedelmek vagy több gyerek esetén, amikor az érvényesíthető kedvezmény összege meghaladja az összevont adóalapot, a kedvezmény a járulékok terhére is igénybe vehető - hangsúlyozta.

Mint mondta, mára kialakult egy jól működő, több elemből álló családtámogatási modell. Ide tartozik az otthonteremtési kedvezmény, a nagycsaládosok támogatott autóvásárlása vagy éppen a négy vagy több gyereket nevelő anyák adómentessége. A rendszer támogatja a több gyermek vállalását és a munkavégzést is. Ennek a pozitív jelei a termékenységi ráta fokozatos növekedésében (2010-ben 1,25 százalék, 2019-ben 1,55 százalék) is tetten érhetők. Egy rendkívül érzékeny és pozitív hatásait hosszabb távon kifejtő rendszerről beszélünk. Bármilyen korlátozó beavatkozás azonnal növelné a bizonytalanságot, ez pedig negatív hatást gyakorolhatna a gyermekvállalási hajlandóságra.

A kormány otthonteremtési programja a családpolitika körébe tartozik, és a fiatal, gyermeket vállaló családok saját tulajdonú lakáshoz jutását támogatja. A program 2015 júliusában indult és rendkívül dinamizáló hatással volt az új lakások építésére. Míg 2015-ben csak 7612, addig 2020-ban már 28 208 új lakás épült. Ez lendületet adott az építőiparnak, az ingatlan- és a hitelpiacnak is.

Szakáli István Loránd szerint az otthonteremtési program felfüggesztésének, esetleges lezárásának komoly gazdasági, másrészről lélektani hatásai lennének. Ennek oka, hogy a magyarok - eltérően a tőlünk nyugatabbra élő országok lakosságától, nem is beszélve az Egyesült Államokról - a legfontosabb, akár az identitást is meghatározó elemként tekintenek a saját tulajdonú ingatlanra.

Azzal kapcsolatban, hogy a baloldal a kampányok során mégis folyamatosan azt ígéri, hogy bővíti az önkormányzati bérlakásállományt, úgy reagált: ez legtöbbször betarthatatlan ígéret marad, mivel annak kialakítása, fenntartása, folyamatos felújításának biztosítása drága és veszteséges. Ebből következik, hogy fenntarthatatlan.

Egyes felmérések szerint a fővárosi kerületek szintjén évente százhúsz-százötvenmillió forint veszteséget jelentenek csak a bérlők által felhalmozott és ki nem fizetett tartozások. Magyarországon az emberek többsége saját tulajdonú ingatlanra vágyik és azért hajlandó áldozatot is vállalni. Az állam pedig akkor cselekszik helyesen, ha a fiatalok ezen törekvéseit a munkahelyek, a foglalkoztatás támogatásán és reális, vállalható terhet jelentő hitelkonstrukciók kialakításán keresztül segíti - mondta Szakáli István Loránd.