Városlista
2024. április 30, kedd - Katalin, Kitti

Hírek

2019. Április 25. 14:07, csütörtök | Belföld
Forrás: mti- illusztráció: pixabay

Nőtt a fürdők árbevétele tavaly

Nőtt a fürdők árbevétele tavaly

A magyarországi fürdőüzemeltető társaságok összes nettó árbevétele 9,1 százalékkal, a fürdőszolgáltatásokból származó árbevétele 7,5 százalékkal nőtt tavaly 2017-hez képest,

miközben a fürdőszolgáltatásban foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,5 százalékkal csökkent egy év alatt.

A Magyar Fürdőszövetség MTI-nek küldött 2018-as ágazati elemzése szerint a magyarországi fürdőkben folyamatossá vált a munkaerőhiány, a munkaerőpiacon tapasztalt béremelésekkel a legtöbb fürdő nem tud lépést tartani. A fürdőágazatban 18 ezren dolgoznak jelenleg Magyarországon a kölcsönzött munkaerőt is figyelembe véve, nem számítva a fürdőszolgáltatáson kívüli – vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban – alkalmazottakat.

A 224 turisztikai jelentőségű fürdő éves árbevétele 64,2 milliárd forint volt tavaly, a fürdőszolgáltatásból származó árbevétel fürdőnként átlagosan 185 millió forintot tett ki.

A fürdőszövetséghez beérkezett adatok alapján a fürdők teljes bevétele a keleti országrészben nőtt jobban, 10,4 százalékkal, míg Nyugat-Magyarországon 8,1 százalékos volt a növekedés. A fürdőszolgáltatások bevételének növekedése is a keleten fekvő fürdőkben volt magasabb, 8,5 százalékos, a nyugati 6,8 százalékkal szemben.

Az elemzés kiemeli: a fürdőszolgáltatás árbevétele kevésbé nőtt, mint a fürdőüzemeltetők teljes bevétele, ami arra utal, hogy a fürdők egyéb tevékenységei (vendéglátás, szállásadás, bérbeadás) nagyobb növekedési potenciált jelentenek, mint maga a fürdőszolgáltatás. Ebben vitathatatlanul meghatározó a magas, 27 százalékos áfa-kulcs versenyképességet és növekedést fékező hatása – írták.

A magyarországi fürdők látogatóinak száma átlagosan 2,2 százalékkal nőtt 2018-ban a vizsgált fürdőkben, a turisztikai jelentőségű fürdők 28,8 millió vendéget fogadtak tavaly.

A tagok önkéntes adatszolgáltatásával készített elemzés szerint az egy fürdőre jutó éves átlagos látogatószám eltérő mértékű volt a kelet-nyugati összehasonlítás alapján: a keleti országrészben 3,4 százalékkal, a nyugati országrészben átlagosan 0,4 százalékkal számoltak több látogatót.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy nincs államilag elismert, vagy egyéb kötelező és egységes módszertan a látogatók számítására.

A fürdőszolgáltatások átlagára 2017-ben 1972 forint volt a nemzetközi jelentőségű fürdőkben, az országos jelentőségűekben 1137 forint, míg a helyi jelentőségű fürdőkben 791 forintot fizettek átlagosan a vendégek áfa nélkül. Országosan 2018-ban 5,1 százalékos volt az átlagárak növekedése. Tavaly az átlagárak az ország keleti és nyugati felén is emelkedtek, 4,8 százalékkal, illetve 5,9 százalékkal. Folytatódott az a tendencia, hogy a nyugati országrész átlagárai sokkal magasabbak a keleti országrész átlagáraihoz képest: 2017-ben 24 százalékos, tavaly 25 százalékos volt a különbség a nyugati fürdők javára – összegezték.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 30. 13:36, kedd | Belföld

1,7 százalékkal nőtt a GDP

A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.

2024. Április 30. 08:30, kedd | Belföld

MÁV-Volán: május 1-jén ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok

Május elsején a vonatok az ünnepnapi menetrend szerint közlekednek, másnap már a megszokott munkanapi menetrend érvényes - tudatta a MÁV Zrt. kedden az MTI-vel.

2024. Április 30. 08:28, kedd | Belföld

Maruzsa Zoltán: cél a köznevelés digitalizációja

A kormány ebben a ciklusban a magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul - jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára hétfőn Szolnokon.

2024. Április 30. 08:26, kedd | Belföld

Agrárminiszter: a brüsszeli elit feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán

A brüsszeli elit feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán, tehát alapvető változásra van szükség az uniós mezőgazdasági politikában, ami csak a jelenlegi brüsszeli elit leváltásával érhető el