A személyenkénti cigarettafogyasztás Magyarországon duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat - hívta fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) a pénteki dohányzásmentes világnap alkalmából.

Statisztikai adatok szerint Magyarországon évente 35 ezer ember veszíti életét dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Közel 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg.
A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. A kardiológusoknak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek.
A fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig 7 már cigarettázott.
A dohányosoknál sokkal magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket: ez a szívinfarktus melegágya. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat - idézi Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökét a szervezet közleménye.
A Szinapszis Kft. legfrissebb, csaknem 700 dohányos felnőtt megkérdezésével végzett kutatása szerint az elmúlt két évben nem változott a dohányosok leszokási hajlandósága. Bár a káros szenvedéllyel élők 73 százalékának volt már olyan időszaka, hogy saját elhatározásból időlegesen leszokott, többségük - 46 százalék - többször, de sikertelenül próbálkozott. A gyakoribb próbálkozás főként a középkorú, 36-55 év közötti korosztályra jellemző, míg jövedelem alapján inkább a rosszabb szociális helyzetben élők körében figyelhető meg nagyobb aktivitás. A leszokás gyakorisága tekintetében nincs különbség az alapján, hogy a dohányos krónikus beteg vagy panaszmentes.
A kutatásban részt vevő, leszokással már próbálkozott dohányosok közül többen is úgy vélik, hogy a cigaretta végleges elhagyását meghiúsító tényezők között döntő módon játszott szerepet a dohányzással járó napi rutin, illetve a megfelelő akaraterő hiánya. Emellett a leszokásért küzdők egyötöde állítása szerint nem talált megfelelően hatékony eszközt, módszert, illetve bizalmatlan volt ezekkel szemben. Sokak esetében a támogató, biztató szociális környezet hiánya vezetett sikertelenséghez.