Kedden és szerdán új elnököt, 14 alelnököt és 5 kvesztort választ az Európai Parlament. Az elnöki posztért Martin Schulz (szocialista, német), Diana Wallis (liberális, brit) és Nirj Deva (konzervatív‑reformer, brit) száll ringbe. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabbakat az elnökválasztás menetéről.

Miért most választ elnököt az EP?

Egy parlamenti ciklus öt évig tart, az elnökök, alelnökök, kvesztorok és a szakbizottsági elnökök mandátuma azonban két és fél évre szól. A parlamenti ciklus most ért félidejéhez, ezért tartanak most elnökválasztást.

Kiből lehet elnökjelölt?

Bármely képviselő indulhat az elnökválasztáson, amennyiben egy frakció vagy legalább negyven képviselő támogatja indulását.

Hogyan zajlik az elnökválasztás?

A szavazás titkos, a képviselők az ülésterem közepén elhelyezett urnába dobják szavazatukat. Az a jelölt lesz az elnök, aki megkapja az érvényesen leadott szavazatok többségét. Az üresen leadott vagy rontott szavazatok érvénytelenek.

Ha az első körben egyik jelölt sem kapja meg a szükséges mennyiségű szavazatot, második kört rendeznek, amelyben a korábbi jelöltek mellett új jelöltek is indulhatnak. A szabályok ugyanazok, mint az első körben. Amennyiben szükséges, harmadik körre is sor kerül ugyanezekkel a feltételekkel.

Ha még ekkor sem sikerül megválasztani az elnököt, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével negyedik kört rendeznek. Az lesz az elnök, aki több szavazatot kap. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölt lesz az elnök.

Melyek az elnök feladatai?

Az elnök felügyeli az Európai Parlament és szervei munkáját, valamint a plenáris vitákat. Ő képviseli az Európai Parlamentet, az Európai Tanács találkozói előtt ő ismerteti a Parlament álláspontját a napirenden szereplő témákról.

Az elnök írja alá az EU végleges költségvetését, és a Tanács elnökével közösen szignálja az elfogadott jogszabályokat.

Hogyan választják az alelnököket?

Az alelnököket az elnökjelöltekhez hasonlóan jelölik, és az elnökválasztás után választják meg őket titkos szavazással. Az elnökjelöltek neve közös listán szerepel. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a tizennégyet, újabb szavazást tartanak. Ha szükséges, harmadik kört is rendeznek, amelyben relatív többség is elegendő az alelnökök megválasztásához.

Ha csak tizennégy jelölt van, akkor közfelkiáltással választják meg őket, rangsorukról szavazással döntenek.

Kik a kvesztorok és mi a feladatuk?

Az öt kvesztort az alelnökökhöz hasonló módon választják meg. A kvesztorok felelősek a képviselőket érintő adminisztratív- és pénzügyekért.