Mitől válik szakrálissá egy hely? Aki jártas az ezotériában, tudja, hogy az emberi testben energiavonalak, úgynevezett meridiánok húzódnak végig. Nincs ez másként a Föld esetében sem. A bolygót is erővonalak hálózzák be, amelyek kialakulása a mágnesességre vezethető vissza. Többen ezeket Szent György-vonalakként emlegetik. E meridiánok azok, amelyek gyógyítóvá, pozitív energiában erőssé tesznek egy helyet, egy dombot, egy sziklát – legalábbis a téma szakértői szerint.

Mások azt vallják, hogy az istenek azok, akik szentté nyilvánítanak egy helyet. Számos a példa erre Indiában, Görögországban, vagy épp hazánkban, ahol nem egy esetben tapasztaltak már Szűz Mária-jelenést. De ebbe a kategóriába sorolhatók az életet a halállal szimbolikusan összekötő emlékhelyek is, például az egyiptomi piramisok, vagy a knowthi és a newgrange-i síremlékek, amelyek építői hittek abban, hogy halottaik egyszer majd a Holdon születnek újra.

Divatturizmus vagy önkeresés?

Sokan vannak, akik időt, pénzt nem kímélve járják a világot, hogy megérezzék e mágikus helyek energiáját, feltöltekezzenek általa, és így – reményeik szerint – közelebb kerüljenek a gyógyuláshoz, vagy akár a megvilágosodáshoz.

Az, aki világszintű spirituális zarándoklatra készül, nem árt, ha tudja: Európa huszonkilenc szakrális helyet tudhat magáénak, míg a Közel-Keleten tizennyolc, a Távol-Keleten harminckettő csodákban bővelkedő helyszínt tartanak számon. Ezek között találhatunk erődöket, sírokat, zsinagógákat, sziklákat, kápolnákat, szigeteket, barlangokat, képeket – és még hosszú a sor. Egy azonban közös bennük: valamennyi – szemtanúk által bizonyítottan – mágikus erővel bír, amely által az ott megfordult ember sorsa (állítólag) könnyedebbé, emelkedettebbé válik. Érdemes próbát tenni – a kaland kedvéért mindenképpen!

A Machu Picchu (Öreg Csúcs) például egyértelműen kiérdemelte a népszerűséget, márcsak korának köszönhetően is: 1450 körül építették Pacsakutek Yupanki inka király parancsára. A 2000 méter magasan fekvő sziklás teraszok, a durván megmunkált kövekből rakott falak, a paloták, a templomok, a lakóházak, a lépcsők, a vízcsatornák, a kutak nem véletlenül váltak a világutazók fényképezőgépének kedvelt célpontjává, főként hogy a spirituális marketing is gondoskodott a látogatottságról: a Föld egyik köldökcsakrájaként emlegetik a perui romvárost. Az inkák hittek abban, hogy a legszebb természeti tájaknak természetfeletti erejük van. A Machu Picchu például az Ég és a Föld ideális találkozási pontjának számított. Sokan keresik fel a titkokban ma is gazdag helyszínt azért, mert remélik, hogy – bár a letűnt civilizáció különleges tudása elveszett – megmaradtak rendkívül erős energiákat sugárzó szent helyei.
Még mindig a távoli világokban kalandozunk, ha Japán szent hegyére, a Fudzsira irányítjuk figyelmünket, amely nevét a Tűz Istennőjéről kapta. A mai napig a Szépség megtestesüléseként tekintenek e vulkánra a japánok, akik nem győzik hangoztatni: egyszer az életben e „csodát” mindenkinek kötelező megmászni. Kalandorok előnyben!

Európa szakrális kincsei

Kezdjük az élő „tárlat” megtekintését Stonehenge titokzatos világával, amely sok évezredes, monumentális köveivel méltán vívta ki a világ csodálatát. Ma is rejtély, hogy miként kerültek ezek a különlegesen megmunkált sziklák jelenlegi helyükre, az angliai Wilthshire-be, Salisburitól 13 km-re. Mondják, hogy a közelében található források egytől egyig gyógyító erővel bírnak, így nem csoda, hogy a titok övezte turistacélpont ma is sok látogatót fogad. A keletkezéstörténetek közül egy: a köveket Merlin, a híres varázsló használta szertartásaihoz; míg mások valószínűsítik, hogy a Stonehenge egykor druida szentély volt, és obszervatóriumként funkcionált.

Az ausztriai Salzburg tartományban Gastein völgyét a helybéliek úgy emlegetik, mintha emberi test volna. Gerince a falvakon átszaladó patak, a völgyben található hét település pedig a fiktív test hét csakrapontja. A helyi túravezetők gyakran visznek magukkal ingát és pálcát, hogy demonstrálják az erőterek jelenlétét a kirándulók számára is.

Maradjunk továbbra is Ausztriában, hogy ne kelljen messzire utaznia a magyar „zarándokturistának” –, hiszen a szomszédos országban található a modern orvostudomány által is hitelesített „csodahely” is, a böcksteini gyógybarlang. A világon egyedülálló természeti jelenség részben az Alpok gyomrában, részben épületként, a szabad ég alatt lelhető fel. A gyógyulás lényegét jelentő radonsugárzás egyedülálló gyógyklímát, és semmihez nem fogható intenzív kúrát biztosít. A radonnak a sejtregenerálódásban van szerepe, és a légúti, ízületi betegségeken kívül a tudományos jelentések szerint ez az egyetlen hely a világon, ahol hatékonyan gyógyítható a gerinc erőteljes deformálódásával járó Bechterew-kór.

Ha pedig bejártuk a világot, megmártóztunk több ponton is a különleges gyógyító energiában, ideje, hogy a hazai csodatévő helyekkel is megismerkedjünk. A több gyógyító által szívcsakraként számon tartott Dobogókő népszerű kirándulóhely, és még csak nem is kell a pazar látványért és az erős energiáért messzire utazni. A Miskolc közeli Bükkszentkereszt Mária-jelenéséről híres, és gyógyító köveivel várja a spiritualitásra, szépségre fogékony kirándulókat, míg Tápiószentmártonnál az Attila-dombon – a táltosok és természetgyógyászok által kinyilvánítottan – egyértelműen megtalálható a „magyar ősgyógyászat minden ősprincípiuma”.

Aki pedig a nyugati térfélen keresgél, a zalaszántói buddhista békeszentélyt keresse fel, amely európai viszonylatban is a legnagyobb sztúpa. Talán kevesen tudják, hogy 1992-ben a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben helyezték el a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját. A csontokat Tibet kínai megszállása idején a dalai láma tanítómestere menekítette Indiába.