Pillanatnyilag negyvenkét fős, katonákból és rendőrökből álló magyar kontingens szolgál békefenntartóként Egyiptom és Izrael határán, a Sínai-félszigeten. A téglavörös színű barettsapkát viselő Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (Multinational Forces and Observers – MFO) egységeinek fő feladata az 1979-ben megkötött egyiptomi−izraeli békeszerződésben, azaz a Camp David-i megállapodásban foglalt rendelkezések betartásának ellenőrzése.

Az Egyiptom és Izrael között harminc éve fennálló fegyveres konfliktust lezáró fegyverszüneti egyezményt 1978. szeptember 17-én Washingtonban írta alá Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menachem Begin izraeli miniszterelnök. Az azóta Camp David-i megállapodásként ismert egyezmény értelmében Izrael 1982. április 25-ig befejezte csapatai kivonását a Sínai-félszigetről, amely így visszakerült Egyiptomhoz. Ugyanezen a napon a Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) szervezete megkezdte működését, a békeszerződésben rögzített biztonsági intézkedések végrehajtásának megfigyelését.

Mint azt Schultz Tamás rendőr őrnagy, a magyar kontingens parancsnokhelyettese a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a békeszerződésben az Egyiptomnak visszaadott Sínai-félsziget területét három zónára osztották fel, de emellett megállapítottak egy negyedik zónát is Izrael területén, a közös határ mentén. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az egyes zónákban milyen és mekkora haderő állomásozhat.

AZ MFO egyik feladata ennek ellenőrzése. Ezt a tevékenységet a civil megfigyelők, amerikai nemzetiségű, katonai és diplomáciai tapasztalattal rendelkező személyek végzik – ők az „O” betű (azaz: observers) az MFO nevében. Emellett a közös határ, illetve az Akabai-öböl mentén, az egyiptomi területen húzódó „C” zónában mintegy harminc megfigyelő- és ellenőrzőpontot hoztak létre, amelyeken Fidzsi-szigeteki, kolumbiai, illetve amerikai katonák figyelik a zónában közlekedő szárazföldi, légi és vízi járművek mozgását, valamint az esetleges szerződésszegő tevékenységet. Mindezek mellett az összekötő tisztek egy úgynevezett védett kommunikációs csatornát is jelentenek a két szerződő fél között, hiszen az egyiptomiak és az izraeliek rajtuk keresztül rövid idő alatt elérhetik egymást, ha valamilyen kérdés vagy bejelentenivaló merül fel.

A parancsnokhelyettestől megtudtuk: Magyarország 1995-ben csatlakozott az MFO-hoz. A 12 nemzet államaiból álló szervezetben Hollandiát váltottuk, átvéve tevékenységüket is, így hazánk az MFO katonai rendész csoportját biztosítja. A magyar kontingens egyébként jelenleg negyvenkét főből áll, huszonhatan katonák, tizenhatan pedig rendőrök. A kontingens parancsnoka katona, helyettese pedig rendőr.

Az MFO-n belül egyedinek számít a magyar rendőrök jelenléte, hiszen maga a misszió katonai. Ugyanakkor a speciális magyar viszonyok miatt – vagyis azért, mert a katonai rendészet nem rendelkezik nyomozati jogkörrel és nincsen ilyen irányú tapasztalata – szükség volt a rendőrök bevonására is.

„A mostani állomány többsége első alkalommal szolgál az MFO-misszióban. Persze vannak olyanok, akik már «dupláznak» vagy éppen «tripláznak», illetve természetesen sokan megjártak már más műveleti területeket is” – mondta a parancsnokhelyettes, akitől megtudtuk azt is, hogy a misszió katonai rendész egységét (FMPU – Force Miliary Police Unit) adó magyar kontingenst két táborban helyezték el: északon el-Gorahban, délen pedig Sharm el-Sheikben végzik a napi tevékenységet. A munka egyrészt az általános rendfenntartó, azaz a katonai fegyelem betartását célzó tevékenységekből áll, másrészt pedig bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokat foglal magában. Ennek megfelelően a magyar katonák és rendőrök járőrözést, biztonsági ellenőrzéseket, a táborba be-, illetve onnan kilépő személyek és csomagjaik, valamint gépjárműveik ellenőrzését, átvizsgálását, illetve fegyveres járműkísérést végeznek.

Emellett – tette hozzá Schultz Tamás őrnagy – az MFO területén vagy azon kívül a misszió járműveivel vagy az itt szolgáló katonák által elkövetett szabályszegéseket, bűncselekményeket nyomozzák, illetve ezek megelőzésére tesznek intézkedéseket.

A katonai rendészeken kívül a magyar kontingens tagja egy összekötő tiszt – aki az összekötő tiszti csoport tagjaként egy kanadai ezredes irányításával végzi munkáját – és egy orvos, aki az északi tábor orvosi rendelőjében dolgozik. A magyar kontingens legutóbbi váltása tavaly szeptemberben érkezett a Sínai-félszigetre.

A parancsnokhelyettes elárulta: a missziójukat megkezdő katonák és rendőrök elsőként a számukra szokatlan multikulturális katonai környezettel, illetve a hazaitól eltérő éghajlattal és földrajzi adottságokkal szembesültek.

„Akik ősszel érkeznek, azokat a sínai-félszigeti tél viseli meg először. Ez esetenként heves esőzéseket jelent, máskor porviharokat. Mindkettő alaposan megnehezíti a gépjármű-közlekedést, és rongálja az amúgy is gyenge úthálózatot. Ráadásul a púderfinomságú homok minden apró résen utat talál magának, bejut a ruházat alá, illetve az épületekbe is. A nyár pedig a perzselő napfény és a 40–50 Celsius-fok körüli nappali hőmérséklet miatt nehezen elviselhető a mi éghajlatunkhoz szokott ember számára. Ráadásul a hőmérséklet éjszaka sem igen csökken 30 fok alá, ami a pihenést is megnehezíti” – fogalmazott az őrnagy, aki szerint az eltérő éghajlat eltérő bakteriális környezetet is jelent, ami eleinte igencsak megkeseríti az újonnan érkezők életét, mivel általában hasmenéses panaszokat okoz az első néhány hétben.

Szakmailag pedig az idegen nyelven történő szóbeli és írásbeli kommunikáció jelent kihívást – húzta alá Schultz Tamás. Az MFO tizenkét nemzetéből az amerikai, a kanadai, az ausztrál és az új-zélandi kontingensek tagjai angol anyanyelvűek, de gyakran annyira eltérő nyelvet beszélnek, hogy esetenként ők sem értik egymást azonnal. Ráadásul időnként telefonon vagy rádión keresztül kell kommunikálni velük. Ez elsőre sokkoló „élmény” szokott lenni a missziósok többségének. Két nemzet tagjai – a kolumbiaiak és az uruguayiak – pedig szinte nem beszélnek angolul, csak spanyolul, ami ugyancsak nem teszi egyszerűbbé a magyarok dolgát.

Schultz őrnagytól megtudtuk: az elmúlt hónapokban alaposan megváltozott a térség biztonsági helyzete. Az előző egyiptomi rendszer bukása óta hatalmi és biztonsági vákuum alakult ki a Sínai-félszigeten. A közfigyelem középpontjába került az izraeli békeszerződés, annak esetleges felmondása vagy megváltoztatása. Bár erre a komoly politikai erők még nem törekszenek, a pártok közötti vita a lakosság körében népszerűtlenné tette a békeszerződést, így az MFO-t is. Egyébként az utóbbi hónapokban Izrael is jelentősen módosította biztonságpolitikáját, és az egyiptomi határt minősítette a legveszélyesebbnek. Emiatt a szárazföldi határ teljes hosszában egy ultramodern, érzékelőkkel felszerelt, több méter magas kerítés építését kezdték meg, amely a tervek szerint az év végére teljesen elkészül. A kialakult helyzet következtében rendszeressé vált az MFO-ellenőrzőpontok blokád alá vétele, és egyre többször dobálják meg kővel a békefenntartók konvojait. Ezen „támadások” következtében több jármű is súlyosan megrongálódott, és már személyi sérülés is történt, bár szerencsére nem magyar katona volt az, akit orvosi ellátásban kellett részesíteni egy ilyen támadás következtében – mondta a magyar kontingens parancsnokhelyettese.

Mindezek miatt az utóbbi időben többször is szigorítani kellett az MFO-táborok biztonsági intézkedésein – árulta el az őrnagy –, így a táborokból való kilépés és az oda történő belépés is jelentősen megszigorodott.