Szerinte szinte semmi sem szent, betegség, rokonság, ifjúkori tettek, szülők bűne, és sok olyan dolog, aminek semmi köze a személyes cselekvéshez. „Nehéz ezt a méltánytalanságot elfogadni, még ha hibák is állnak a hátterében”, még ha megítélése nem is egyértelmű – folytatta a köztársasági elnök.

Mint idézte, egy internetes portál névtelen bloggere azzal vádolta, hogy túl sokat idézett mások munkáiból, s még ki sem adhatott egy közleményt, már megbélyegezték, felröppent, hogy mondjon le, sokan gondoskodtak arról is, hogy külföldön 20 éves MOB-elnöki munkáját is aláássák.

„Becsületében és emberségében meggyalázták az ország köztársasági elnökét” – folytatta Schmitt. Az elnök úr arról beszélt, hogy „kiollózott részletekkel” sikerült a közvéleményt félrevezetniük. „Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet” – tette hozzá. Schmitt megismételte a péntek esti interjúban elhangzottakat, s kiemelte, hogy az 1985. évi szabályozásnak, a TF-en érvényben lévő szabályzatoknak megfelelt a kisdoktorija. „Summa cum laude” – összegezte a 1992-es diplomavédését Magyarország köztársasági elnöke, majd hozzátette: „az én lelkiismeretem tiszta”.

A tényfeltáró bizottság is szerinte arról hozott határozatot, hogy a kisdoktori dolgozat megfelelt a húsz évvel ezelőtti szabályozásnak. Sérelmezte, hogy ilyen rövid idő alatt megvonták tőle a doktori címet, még az érintett reagálását meg sem hallgatva.

Az államfő korábban bár azt mondta a köztévének, perelni nem fog, ezúttal azt mondta, bírósági úton is elégtételt fog venni, ugyanakkor azt megerősítette, hogy meg kívánja szerezni a doktori címet.

Beszéde végén bejelentette, szolgálatát befejezi.