- közölte hétfőn az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV). Az Agerpres hírügynökség által ismertetett közlemény szerint a döntést román járványügyi szakemberek javaslatára, más európai államok tapasztalatai alapján, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak figyelembevételével hozták meg.

A szaporodásra képtelenné tett adenovírust használó AstraZeneca oltása "közvetíti" a sejteknek a koronavírus jellemzőit, ennek hatására a szervezet immunrendszere speciális ellenanyagot és fehérvérsejteket termel - emlékeztet a CNCAV közleménye. Az oltást két dózisban adják be, 4-12 hetes időközzel. Romániában a második, "emlékeztető" dózisra az első után nyolc héttel lehet időpontot foglalni az oltáskampány előjegyzési portálján.

A brit-svéd AstraZeneca gyógyszeripari vállalat által kifejlesztett oltóanyagot február 15-től kezdődően alkalmazzák Romániában, eddig a 18-55 éves korosztály kaphatta meg.

Romániában - az egészségügyi alkalmazottak immunizálása után - jelenleg az oltási kampány második szakasza zajlik, amelyben a 65 év felettiek, a krónikus betegek, az idősotthonok lakói és a kulcsfontosságú ágazatok dolgozói kaphatják meg a koronavírus elleni védőoltást.

Az 55 éves korhatár miatt az idősebb korosztály eddig a korábban engedélyezett Pfizer/BioNTech vagy Moderna oltást kapta. AstraZenecával főleg a társadalom számára kiemelten fontos munkát végző, illetve fokozott fertőzésveszélynek kitett foglalkoztatási csoportokat - a közigazgatásban, energiaszektorban, nemzetvédelemben, közszállításban, távközlésben, oktatásban, szállítmányozásban, élelmezésben, vízműveknél, hulladékgazdálkodásban, temetkezési vállalatoknál, és a sajtóban dolgozókat - oltották.

Romániában eddig 1 millió 174 ezer ember kapott koronavírus elleni védőoltást, közülük 652 ezren mindkét adagot. AstraZenecából eddig 187 ezer adag fogyott.

Az előjegyzési portálon hetek óta kizárólag az AstraZeneca vakcinát használó oltópontoknál lehet szabad helyeket találni. Az oltásra jogosultak AstraZenecával szemben érzékelhető nagyobb bizalmatlansága egyrészt azzal magyarázható, hogy maga a gyártó - a másik két oltóanyagnál - szerényebb hatékonyságot ígért, másrészt magasabb arányban regisztráltak mellékhatásokat: míg a Pfizernél a beadott oltások 0,25, illetve a Moderna 0,19 százalékánál, addig az AstraZeneca esetében a beadott oltások 1,1 százalékánál jegyeztek fel kisebb-nagyobb panaszokat a beoltottak részéről.