Sziveri János közép-európai költő volt, magyarként, Jugoszlávia területén élt, génjeiben hordozta - annak minden tragédiájával - a közép-európaiságot és a békességét. A Sziveri központ ezt a közép-európaiságot hordozza - mondta Navracsics Tibor, miniszterelnök helyettes. Az itteni kutatások a közép-európai együttélést szolgálják - mondta a politikus, aki azt kívánta, hogy a központ a közép-európai nemzetek közös történelmének feldolgozásával sugározza a népek egymás mellett élését, békességét, harmóniáját.

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár beszédében úgy fogalmazott, azt várja, hogy a Sziveri intézet választ ad azokra a folyamatokra, amelyek az 1960-as években indultak meg a világban. "A változás Párizsból indult, majd Újvidék felől, Erdélyből éreztette hatását, s Magyarországon Budapest, Szeged vagy Pécs helyett Veszprém lett otthona: ez a város fogadta be a délvidékről ide települő fiatal értelmiséget" - mondta. Sziveri János ennek a változásnak az embere volt - jegyezte meg. Hozzátette, a kevésbé ismert költő szellemisége mára beépült a köztudatba.

Sziveri János alakját egykori munkatársa, az Új Symposion akkori szerkesztője, Fenyvesi Ottó idézte fel a hallgatóság számára. Veszprém Egyetemi Város Tanácsa februári ülésén határozott az intézet létrehozásáról. Feladata a 20. század második felében megjelent és kortárs magyar nyelvű kelet-közép-európai és kelet-európai folyóiratok (Echinox, Mozgó Világ, Új Symposion stb.) gyűjtése, a gyűjtemény feldolgozása és digitalizálása, a folyóiratok tematikájára, anyagára épített kutatások, projektek koordinálása és elősegítése.

Ez a kutatási irány nyit az adott korszak irodalmi-művészeti-szellemi irányzatainak elemzése felé, eddig "mostohán kezelt" életművek feltárására. Az archívum és könyvtár az egyetemi oktatók és hallgatók számára látogatható és kutatható.

Az 1992 óta működő Sziveri Társaság idén Virág Gábor vajdasági költőnek ítélte oda a Sziveri-díjat, amelyet szombaton a Dubniczay-palotában adott át Reményi József Tamás elnök. Az Aaron Blum néven publikáló költőnek tavaly jelent meg Biciklizéseim Török Zolival című, harmadik kötete, amely "nagyobb visszhangot" váltott ki irodalmi körökben. Az 1954-ben született Sziveri János első verseit a múlt század 70-es éveiben jelentette meg a Képes Ifjúságban, majd az Új Symposionban publikált. Képzőművészeti esszéket is írt. 1974-ben elnyerte a becskereki Városi Könyvtár díját, szerbre fordított verseivel pedig kiérdemelte Karlóca város Aranypecsétjét.

A vajdasági magyar irodalomba 1977-ben a Szabad gyakorlatok című első verseskötetének megjelentetésével vonult be, egy évvel később munkásságát a fiatal magyar irodalmárok legrangosabb elismeréseként számon tartott Sinkó Ervin Díjjal tüntették ki. 1980 és 1983 között az egyetemes magyar irodalom egyik legrangosabb folyóiratának, az Új Symposionnak a főszerkesztői posztját töltötte be, de politikai okokból menesztették. 1989-ben, hat évvel a szerkesztőség feloszlatását követően az Új Symposion alapítója volt. A bánsági származású poéta 1990. február 1-jén hunyt el.