Leállítják a Volán-társaságok Budapestre közlekedő távolsági járatainak többségét: április 15-én a személyszállító vonatok százaival együtt a buszok sokaságát törlik a menetrendből. Szegedről, Miskolcról, Nyíregyházáról, Győrből és Tatabányáról legfeljebb elvétve indítanak majd „pesti buszt”.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a vasút mintegy négyszáz vonatának áprilisi leállításáról szóló híreket kommentálva egyértelművé tette: a MÁV szolgáltatásainak szűkítése csak az első lépése a közösségi személyszállítás racionalizálására meghirdetett kormányzati programnak. A napilap szerint az ésszerűsítés nem kerülheti el a helyközi buszközlekedést sem. Immár biztos, ami korábban kiszivárgott: a buszok leállításának két héten belül eljön az ideje. A Volán-társaságok legalábbis egymás után teszik közzé a megyeszékhelyekről Budapestre közlekedő távolsági buszjárataik megszüntetését.

A Népszabadság információi szerint öt szolgáltató cégnél meghatározó járatokat törölnek. A Kisalföld Volán honlapján azt írta: a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott intézkedések végrehajtásával összefüggésben az NFM módosította a cég közszolgáltatási szerződését. Így április 15-től jó néhány járatot törölnek a Budapest–Győr–Csorna–Sopron vonalon. A Tisza Volán esetében a Budapest–Szeged útvonalon induló buszok esnek áldozatául a kormányzati racionalizálásnak, igaz, itt új járatokat is indítanak. A Vértes Volánnál is lesz járatbeszüntetés a Budapest–Tatabánya–Kisbér útvonalon. A vállalat a változtatást a kihasználatlansággal magyarázza.

A Miskolc–Budapest szakaszon is racionalizálják a közlekedtetést. A Szabolcs Volánnál is változik a menetrend: több járat is megszűnik a Budapest–Gyöngyös–Nyíregyháza–Fehérgyarmat útvonalon.

A lap emlékeztet rá, hogy Spaller Endre módosításokat nyújtott be március elején a formálódó személyszállítási törvényhez. Ezek szerint például a jövőben személyszállítási szolgáltatást nyújthatnának olyan vállalkozások, amelyek tevékenysége nem minősülne közszolgáltatásnak, s működésüket saját üzleti kockázatuk alapján végzik. Aki az üzletbe belevág, annak szolgáltatási díjat kellene fizetnie. Ezért cserébe jogosult lenne a járatengedély szerinti útvonalon az autóbusz-megállóhelyek és -pályaudvarok, valamint az utastájékoztatási eszközök használatára.

A törvényjavaslat szövege szerint a közszolgáltatásnak nem minősülő, közforgalmú menetrend szerinti belföldi személyszállítás nem járhat a közúti és vasúti közszolgáltatás indokolatlan és jelentős mértékű sérelmével. De az is hangsúlyt kapott: a járatengedély abban az esetben adható ki, ha a járat üzemeltetése nem jár más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben foglalt jogainak indokolatlan és jelentős veszélyeztetésével. Márpedig, ha a Volán-társaságok távolsági járatai leállnak, érdekeiket már nem sérti, ha valaki a helyükre lép – olvasható a cikkben.

Az állam buszos cégei számára nagy segítséget jelentettek a helyközi személyszállítás finanszírozásában a fővárosba indított járatok bevételei. Ha ez a bevétel április 15-én eltűnik, valószínű, hogy a társaságok benyújtják majd a számlát. A helyközi szolgáltatásaikban egyértelműen közszolgáltatási költségtérítési többletigény jelentkezik majd, amit a törvény betűje szerint a megrendelőnek, azaz az államnak kell kifizetnie.