hogy a teljes munkaidőben dolgozók óránként legalább 23 svájci frankot (25,21 euró) kapjanak.

A világon eddig Ausztráliában volt a legmagasabb az órabérminimum. A 19,84 ausztrál dollár 13,15 svájci franknak felel meg, de a Svájccal szomszédos Németországban és Franciaországban is jóval kisebb a minimálbér, a németeknél 9,35 euró, a franciáknál pedig 10,15 euró.

Svájcban nincs országos szinten meghatározott minimálbér, és a szavazók 2014-ben elutasították egy nemzeti szintű bérminimum (22 frank/óra) bevezetésének lehetőségét. Genf lakosai maguk is korábban már két alkalommal - 2011-ben, majd 2014-ben - mondtak nemet egy helyi szinten érvényes minimálbérre. Most a 26 svájci kanton közül - Jura és Neuchatel után - harmadikként hagyták jóvá az órabérminimum bevezetését. A jövő év elején Ticino is csatlakozik hozzájuk, Basel-Stadt kantonban pedig népszavazáson döntenek e kérdésben.

A vasárnap tartott országos népszavazáson, amelyen számos fontos kérdésben nyilváníthattak véleményt a szavazójoggal rendelkező polgárok, kezdve az európai uniós munkavállalók szabad mozgásának korlátozását célzó javaslattól a vadászgépbeszerzésen és farkasvadászaton keresztül a helyi fontos ügyekig, a genfiek 58,2 százaléka támogatta a szakszervezetek által javasolt bérminimum bevezetését.

A 23 svájci frankos (25,21 eurós) órabérminimum a heti 41 órás munkaidővel számolva 4086 frankos havi fizetést jelent. A szakszervezetek azzal indokolták az összeget, hogy ennél kisebb jövedelemből lehetetlenség emberhez méltó megélhetést biztosítani.

Abban, hogy a szegénység és bizonytalanság kezelését célzó kezdeményezést ezúttal támogatta a genfiek jelentős többsége, valószínűleg szerepet játszott a vagyoni különbségeket is tovább mélyítő koronavírus-járvány. A dúsgazdag Genfben ugyanis a járvány kezdete óta a szegénység szembeszökő jeleként mindennapos látvánnyá vált, hogy nélkülözők hosszú sorokban várakoznak élelmiszerekre és más létfontosságú termékekre.

Az is fontos tényező azonban, hogy Genfben kiemelkedően magasak a megélhetési költségek, részben amiatt, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek alkalmazottai adómentesen magas béreket kapnak. Egy tipikus kétszobás lakás havi bérleti díja háromezer frank, az élelmiszerárak a németországi duplájára rúgnak, egy csésze kávé pedig négy-öt frankba kerül.

A Mercer nemzetközi tanácsadó cég felmérése szerint Genf a világ kilencedik legköltségesebb városa a külföldiek számára.