A védési eljárás keretében ugyanis nem derült ki, hogy a dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul.

Egy nappal a kihirdetett sajtótájékoztató előtt közleményt adott ki a Semmelweis Egyetem honlapján a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló négytagú bizottság. A háromoldalas összefoglaló megállapítja: a köztársasági elnök doktori disszertációja formailag megfelelt az 1992-es szabályoknak. A Testnevelési Egyetem viszont szakmai hibát vétett azzal, hogy a szövegazonosságokat nem tárta fel időben, és így Schmitt Pál azt hihetett, hogy az értekezése megfelel az elvárásoknak.

A Semmelweis Egyetem által felkért testület leszögezte: "a dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze." A testület megállapította: ez a Testnevelési Egyetem hibája.

"A dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak" - állapította meg a Tényfeltáró Bizottság, mely szerint a Testnevelési Egyetem vétett szakmai hibát.

Feltűnő, de nem szabálytalan

Az 1157 oldalas jelentésből háromoldalas összefoglalót készített a bizottság, melynek négy tagja volt. Összefoglalójukban leszögezik: több szabálytalanságot is találtak mind az eljárással, mint a dolgozattal kapcsolatban, de úgy vélik: a hibát a Testnevelési Egyetem vétette.

Szintén formai hibára utal a dolgozat „szakszerűtlen forrásmegjelölése. Nem volt szabályos az értekezés végén a felhasznált irodalom felsorolása, amely nem felelt meg a bibliográfiai előírásoknak, továbbá a 21-ből 5 megjelölt mű nem volt egyértelműen beazonosítható. Egyéb eljárási szabálytalanságra „utaló jelet a Bizottság nem talált".

Schmitt Pál is hibázott

A Tényfeltáró Bizottság felrója, hogy az államfő a szövegben sehol sem használta a forrásmunkára vonatkozó közvetlen utalást. Nem használt idézőjeleket, szövegközi szerzőnév megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet. Ez azért zavaró, mert ugyanakkor az értekezés végén az irodalomjegyzékben feltüntette a felhasznált műveket – írták.

Megállapították, hogy a dolgozat 34. oldalától 50. oldaláig teljesen megegyezik Klaus Heinemann Sport, the third Millenium című művének egy részével. A dolgozat mellékletében szereplő 1. és 2. számú diagram pedig megegyezik a bolgár Georgiev művében fellelhető diagrammal. Mint ahogy szintén megegyeznek a táblázatok is.

A bizottság szerint a kisdoktori értekezés további, mintegy 180 oldala részleges megegyezést mutat Georgiev művében, mint írják, „a két dolgozatban az egyező részek rendkívül szétszórtan szerepelnek".

Előzmények

Mint ismert, január 11-én a hvg.hu nyilvánosságra hozta, hogy Schmitt 1992-es, 225 oldalas disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának szó szerinti átvétele. A KEH válaszul kiadott egy közleményt, mely szerint Schmitt és Georgiev jól ismerték egymást, kutatásaik során "együttműködtek", ám a plágiumgyanút érdemben nem cáfolták. Néhány napra rá Malina Georgiev; a bolgár szerző lánya is egyértelműen cáfolta Schmitt és édesapja közös kutatásait, ezzel egyidőben ugyanakkor Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő azt közölte: "egy ilyen méltatlan bulvárkacsával nem kívánunk foglalkozni", a Semmelweis Egyetem (SE) testnevelési karának dékánja pedig a plágiumvizsgálatot elutasító közleményt adott ki.

Csak egy héttel a plágiumvád nyilvánosságra kerülése után szólalt meg Schmitt az ügyben, ám szavai nem egyeztek sem a KEH korábbi közleményével, sem a valósággal, állításait ugyanis a hvg.hu pontról pontra megcáfolta. A portál és az Index nyilvánosságra hozta azt is, hogy Schmitt nemcsak a bolgár szerzőtől "emelt át részleteket", hanem 17 oldalt egy Klaus Heinemann nevű német tudóstól is. Később Heinemann levélben közölte: sosem dolgozott együtt Schmittel, még a neve sem rémlik neki. Ezt követően az SE rektorának kérésére ötfős vizsgálóbizottság alakult az ügy feltárására, tagjainak névsora pedig a vizsgálat végig, azaz március 28-ig titkos.

A hosszúra nyúlt vizsgálat nem tussolta el a botrányt, hiszen időközben a hvg.hu újabb 6 oldalról derítette ki, hogy szó szerint megegyezik más munkákkal, például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrájával és az Olimpiai Chartával. További 10 oldalnyi táblázatot és diagramot is azonosítottak Georgiev-tanulmányából, így Schmitt munkájából - fedőlapokkal együtt - legfeljebb 12 oldalnyi azonosítatlan eredetű szöveg, azaz elvileg saját munka maradt.

Schmitt az ominózus interjút követően egyébként nem nyilatkozott a plágiumügyről, ám azt közölte: tiszteletben fogja tartani a vizsgálat eredményét. Az államfő a Bruxinfonak arra a kérdésére, hogy mindez mit jelent, úgy felelt: "Azt, hogy tudomásul veszem." A tényfeltáró bizottság munkájának végeredménye azonban szinte egyértelmű, hiszen a sajtó által készített szövegösszevetések, sőt a körülményeket felfedő oknyomozás eredményeként a plágium bárki számára nyilvános. A kérdés csak az, hogy a vizsgálóbizottság ki meri-e mondani a vád beigazolódását, illetve hogy ennek mi lesz a következménye. A testület ugyanis csak egy jelentést készít, melynek hatására az SE etikai bizottsága dönt majd Schmitt Pál doktori címének megvonásáról. Ha mindezek megtörténtek, csak azt követően válhat aktuálissá a köztársasági elnök lemondása.

Felháborodott a "first lady"

Egy jótékonysági rendezvény előtt a Hír24 riportere megkérdezte Schmittné Makray Katalint, hogy szerinte előállhat-e olyan helyzet, hogy férje lemondjon a plágiumügy miatt. A "first lady" udvariatlanságnak értékelte az érdeklődést, s kikérte magának, hogy ezt tőle kérdezték. Schmittné egyébként az államfőhöz hasonlóan folytatta "munkáját" a botrány kirobbanását követően is, a napokban pedig azzal keltett feltűnést, hogy bejelentette: részt vesz a pénteken induló Magyar Zarándokúton, amelyen a "zarándokok" Esztergomból 17 nap alatt Siklósra gyalogolnak. Schmittnét egyébként - miután hangsúlyozottan közéleti személyiségként vesz részt az eseményen - a Terrorelhárítási Központ munkatársai védik majd az út során. Ez a Bors információja szerint napi egymillió forintjába kerül majd az adófizetőknek