Nem várható, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az Európai Bizottság az új földtörvény miatt – mondta a Magyar Nemzetnek a témában járatos szakértő. Civil szervezetek továbbra is erős kritikákat fogalmaznak meg a tervezettel kapcsolatban, a tárca pedig cáfol.

Joggal remélhető, hogy az Európai Bizottság nem kezdeményez kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen az új földtörvény miatt, ugyanis általában kerüli az ilyen jellegű politikailag érzékeny kérdéseket. Inkább az feltételezhető, hogy a jogszabályt magánemberek támadják meg a különböző ellenérdekelt csoportok nevében, így kezdeményezve különböző jogvitákat – mondta megkeresésünkre Korom Ágoston. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára – aki a témában végzett korábban kutatásokat – rávilágított: a nemzeti bíróságok ilyen helyzetekben az Európai Bíróságtól kérhetnek állásfoglalást. Mindez egyébként – tette hozzá – nem egyedülálló, az egyes tagországokban életbe léptetett földtulajdont és -használatot szabályozó jogszabályokkal kapcsolatban a luxemburgi taláros testület már több állásfoglalást is megfogalmazott, és ezek közül nem egy elmarasztaló volt. Egyébként – fejtette ki a szakember – mindez azt is bizonyítja, hogy az unión belül nincs kettős jogi elbánás, vagyis nem igaz, hogy a régi tagállamoknál ne kellene a termőföldek esetében a tőke szabad mozgásának kritériumait alkalmazni.

A most a magyar parlament előtt fekvő jogszabály – fogalmazott a kutató – ugyanakkor azért nem ellentétes az uniós joggal, mert az Európai Bíróság gyakorlata szerint a tőke szabad mozgása korlátozható a spekuláció kiszűrése, a vidéki népesség megmaradása, a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága, illetve a kis- és közepes üzemek megerősítése érdekében. A francia, osztrák és más nyugat-európai példákat is felhasználó magyar jogszabálytervezet ezért ilyen értelemben megfelel az uniós jognak, még úgy is, hogy előnyben részesíti a földszerzésnél a helyi földművelőket. – Ezért is lenne teljesen értelmetlen a földtörvény miatt kezdeményezni az unió alapszerződésének felülvizsgálatát, nem beszélve arról, hogy ehhez minden tagállam azonos akaratára lenne szükség – mutatott rá Korom Ágoston. Mint mondta, az Európai Bizottság egyébként korábban már megerősítette, hogy minden tagállam egyenlő jogi elbánás alá esik a termőföldekre vonatkozó szabályozás kialakítása esetén, azonban a tőke szabad mozgása korlátozható a kis- és közepes birtokok létrehozásának céljából.