- mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.

A mohácsi ütközet kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a történeti források szemtanúk beszámolóin alapulnak, így azok nem adnak teljes rálátást az eseménysorra, a történészek által megrajzolt csatatérképek között nincs két egyforma - közölte a JPM korábban az MTI-vel.

A JPM, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a fémkeresők és biztonságtechnikai eszközök értékesítésével foglalkozó Detect Max Hungary Kft. immár 2016 tavasza óta hadszíntérkutatás módszereivel, régészek irányítása mellett fémkeresősök közreműködésével keresi az ütközet központi helyszínét.

Bertók Gábor a kutatás új eredményéről elmondta, hogy Brodarics István történetírása szerint a korabeli Földvár településen zajlott "a csata egyik kulcsfontosságú összecsapása". Az egykori Földváron nehézgyalogság harcolhatott és a török ágyúk egy része is az akkori falu környékén helyezkedett el.

A fellelt korabeli település közeléből mintegy 200, zömmel a 16. századból származó hadilelet került elő a fémkeresős kutatásoknak köszönhetően. Köztük a magyar seregekkel szövetséges lengyelek pénzérméit is. "Kiemelendő a leletek közül még falu nyugati vége közelében előkerült két I. Szulejmán-arany valamint egy 16. századi vaseszközlelet, amely feltehetően a falu lakói által a csata előtt elrejtett eke alkatrészeit és mellette egy bárdból állt. Emellett százas nagyságrendben találtak nyílhegyet, egyéb puska- és tüzérségi lövedék maradványait, és egy golyóöntő formát is találták meg az érintett területen" - sorolta a leleteket a régész.

Hozzátette, hogy a település azonosításához fémkeresők és a térképforrások használatán túl a 2009-ben megkezdett kutatási projekt keretében lézerszkennerrel végzett légi és kézi magnetométeres felmérést, valamint felszíni leletgyűjtést is végeztek. Mindezek eredményeként sikerült azonosítani Majs keleti határában egy korabeli egyutcás települést, ahol harminc méteres közönként összesen nyolc, mintegy 35 négyzetméter alapterületű házra, portára utaló jeleket találtak - mondta.

A kutatás távlati, az ütközet 500. évfordulóig kitűzött céljairól Bertók Gábor elmondta, hogy Földvár megtalálásával várhatóan könnyebb lesz behatárolni a mohácsi ütközet központi helyszínét és a több tízezer ember maradványait rejtő - jelenleg ismeretlen elhelyezkedésű - tömegsírok helyeit is azonosítani tudják majd. Egyúttal azt is jelezte, hogy ehhez megfelelő anyagi támogatásra is szükség lesz, mivel az eddigi kutatásokat kisebb pályázati forrásokból, valamint a résztvevők önkéntes munkája segítségével valósították meg.

Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a 25 ezer fős magyar serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország három részre szakadt és 150 évig tartó török hódoltság következett.