Theresa May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: kormánya "súrlódásmentes, vámmentes" kereskedelmi kapcsolatrendszert kíván fenntartani az unióval a brit EU-tagság megszűnése után is, olyan egyedi megállapodás alapján, amely nem más országok által követett modellekre épül.

Utalt Kanada és az EU új szabadkereskedelmi megállapodására, amely nem terjed ki a szolgáltatások forgalmára. A brit kormányfő kijelentette: Nagy-Britannia egész más helyzetből kezdi a kereskedelmi tárgyalásokat az EU-val, mint Kanada, mivel a brit és az uniós szabályozói környezet jelenleg teljesen azonos, Kanadának viszont nem volt ilyen kapcsolatrendszere az EU-val.

Theresa May szerint a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a többség különböző okokból voksolt a kilépésre. Az okok között szerepelt a szabad munkaerő-beáramlás megszüntetése, másokat az vezérelt, hogy az Európai Unió Bíróságának ne legyen joghatósága a brit törvényalkotás felett.

A brit kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a választók továbbra is jó gazdasági kapcsolatokat akarnak az EU-val, és ezt szolgálja a London által célként kitűzött teljes körű szabadkereskedelmi megállapodás.

David Davis, a Brexit-tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium vezetője a BBC televíziónak néhány napja szintén azt mondta, hogy a brit kormány a Kanadával kötött uniós egyezménynél jóval szélesebb körű, "Kanada-plusz-plusz-plusz" szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is.

A brit kormány ugyanakkor ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, mivel az EU-tagság megszűnése után nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Unió a belső piaci és a vámunióbeli tagsághoz megszab. E feltételrendszer egyik sarkalatos eleme a munkaerő megkötések nélküli áramlása az uniós országok között, London viszont szabályozni kívánja az EU-országokból érkező bevándorlást is.

A kanadai-EU szabadkereskedelmi szerződés elsődleges problémája London szempontjából az, hogy nem terjed ki a szolgáltatások kereskedelmére, márpedig a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát a szolgáltatási szektor állítja elő, és ezen belül is kivételes súlya van a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának. London teljes exportján belül a pénzügyi és a kapcsolódó egyéb szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (csaknem 35 ezer milliárd forintot), a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.