Hírek
2022. Augusztus 25. 08:57, csütörtök |
Belföld
Forrás: mti/illusztráció: pixabay
Megjelentek a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárai
Megjelentek a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárai - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
Mint írták: szerdán lezárult a felsőoktatási pótfelvételi eljárás. Míg tavaly 6127-en nyertek felvételt, addig idén 6405-en kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben, közülük 2207-en állami ösztöndíjas képzésre jutottak be.
A pótfelvételi azok számára nyújt lehetőséget a felsőoktatásba való bekapcsolódásra, akiket júliusban nem vettek fel, vagy nem is jelentkeztek - emlékeztettek.
A pótfelvételiben idén is egy szakra, egy intézménybe lehetett jelentkezni.
Idén számos állami ösztöndíjas képzés közül lehetett választani: 35 egyetemen, illetve főiskolán nyílt lehetőség agrár, hitéleti, informatika, műszaki, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés és természettudomány képzési területek bizonyos szakjaira benyújtani a jelentkezést. Továbbá 47 egyetem, illetve főiskola hirdetett meg mind a 15 képzési területen önköltséges finanszírozási formában képzéseket. Alapképzésre 4039, felsőoktatási szakképzésre 1046, osztatlan képzésre 653, mesterképzésre pedig 667 hallgatót vettek fel - sorolták.
A képzési területeket tekintve a legtöbb ember a gazdaságtudományok (1469) területén kezdi meg tanulmányait. Ezt követi a pedagógusképzés (999), a műszaki terület (742) és az informatika terület (609). A legnépszerűbb alap- és osztatlan mesterképzések a felvettek száma alapján a jogász (428), a gazdálkodási és menedzsment (348), a gyógypedagógia (235), a kereskedelem és marketing (148), az óvodapedagógus (188) és a tanító (125) - részletezték.
A magyar állami ösztöndíjas képzések közül a legtöbb hallgató a pedagógus képzési területre (707) jutott be, ezt követi a műszaki képzési terület 488-cal; ez mindkét esetben több mint 100-100 hallgatóval haladja meg a tavalyi számot - emelték ki.
A KIM örömtelinek nevezte, hogy a pedagógusképzés területén minden szakra jelentős számban nyertek felvételt ösztöndíjas hallgatók, közülük 129-en osztatlan tanárképzésben kezdhetik meg a tanulmányaikat. Az agrár, az informatika és az egészségtudományi területekhez tartozó alapképzési szakokon is több mint 200-200 hallgató kezdheti meg ösztöndíjas képzésben a tanulmányait.
A legtöbb hallgatót a Szegedi Tudományegyetem (593), a Debreceni Egyetem (573), az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (531), a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (477) és a Pécsi tudományegyetem (412) vett fel - ismertették.
"Jó hír, hogy a tudásszomj és továbbtanulási szándék megvan a magyar fiatalokban, a hallgatókat pedig motiválhatja továbbtanulásukban, hogy diplomájuk értékét nem csak a nemzetközi rangsorok, hanem a piac is nagyra értékeli, így elmondhatjuk, hogy ma egy diplomás szinte azonnal munkát kap és bérelőnye is jelentős, másfélszer-kétszer annyit keres, mint diplomával nem rendelkező kortársa" - idézte a KIM közleménye Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szavait.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen