A Herendi Porcelánmanufaktúra és az MTA tevékenységében több közös vonást is felfedezhetünk. Gondoljunk csak arra, hogy alapításukra majdnem ugyanazon évben került sor vagy missziójukat tekintve mindkettejük egyik célja a magyar értékek, hagyományok megőrzése és fiatalabb generációknak való átörökítése. Mindkét intézmény a XIX. századi megalapítása óta öregbíti Magyarország jó megítélését és egyfajta közkincs szerepet tölt be. Az Akadémia és Herend a már régóta fennálló jó kapcsolatát az idei évtől magasabb szintre helyezi egy egyedülálló kooperációval. Az Akadémia étterme felkérte a Manufaktúrát, hogy készítsen egy egyedi szervizkészletet.

MTA éttermének készített speciális étkészlet alapjául a zöld Apponyi minta szolgált. Az Apponyi minta története az apró virágok, kecsesen hajlongó levelek, és az őket átölelő stilizált kerítés alkotta “Indiai virágkosár” dekorral kezdődik. Ez az egzotikus motívum hamar igen népszerű lett, az 1867-es Párizsi Világkiállítás alkalmával, Ferenc József tiszteletére rendezett fogadáson ilyen készlettel terítették meg az Elysée palota asztalait. A híres államférfi, diplomata és hazafi, Gróf Apponyi Albert volt az, akinek kérésére az „Indiai virágkosár”-ból kinagyították a fő motívumot, így egy letisztultabb minta keletkezett, mely tökéletesen egyesíti a Távol-Kelet egzotikumát és a kiegyensúlyozott polgári életérzést.

Ezen együttműködés különlegessége végett a Herendi Porcelánmanufaktúra minden egyes tányérra ráfestette az MTA éttermének és a Herendi Porcelánmanufaktúra logóját, ennek köszönhetően még exkluzívabb szervizkészletből fogyaszthatják el a gasztronómiai különlegességet az Akadémia látogatói.

A Herendi Porcelánmanufaktúramár majdnem két évszázada működő manufaktúra, több jelentős világversenyen (London, Szentpétervár, Párizs, Bécs) bizonyította, hogy helye van a luxusiparban, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy a tavalyi év folyamán beválasztották a francia luxusipari szövetség, a Comité Colbert tagjai közé. A Comité Colbert a luxusipari vállalatokat hivatott prezentálni és tagjai között olyan világszerte ismert márkanevekkel találkozhatunk, mint: Chanel, Louis Vuitton, Cartier, Lacoste, Montblanc.

A Magyar Tudományos Akadémia létrehozása már az 1791. évi országgyűlés programjában is felmerült, azonban a tényleges megalapítására 34 évvel később került sor. Az 1825-os Országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál beszédének hatására Széchenyi István szót kért, és „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét – amelyet 60 ezer forintban állapított meg - a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Beszédének hatására Vay Ábrahám, Andrássy György gróf, Károlyi György gróf és még sokan mások ajánlatot tettek, majd három héttel később az alapítók az alakítandó tudós társaság tervét is elkészítették. bAz alapítást ugyan 1827-ben törvénybe iktatták, A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról címmel született XI. törvénycikkben, a társaság tényleges működését csak évekkel később kezdhette meg.
A társaság az Akadémia nevet 1840-ben vette fel, ám az utókor a nevezetes alsótáblai Széchenyi-beszéd napját, 1825. november 3-át ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia megalapításaként.