A csúcstechnológiai nagyvállalatok képviselői és uniós politikusok egyöntetűen leszögezték: ezek a területek, illetve a kutatás-fejlesztés jelenthetnek kitörést a válságból. Nem felejtették el azonban megemlíteni, hogy az ezekhez szükséges technikával Európa még jócskán le van maradva Japánhoz és az Egyesült Államokhoz képest; ez annak is köszönhető, hogy az innovációra fordítható pénzügyi források csak az USA-ban mintegy 15 milliárd euróval nagyobbak, mint az EU-ban.

Az Európai Bizottság által létrehozott, az Unió fejlesztési projektjeit is átfogó Központi Kutatási Központ (Joint Research Centre) adatai szerint évi 356 millió euró megy el főként tudományos és technikai célokra. Az energiahálózatok és a közlekedés környezetbarát megújítása kiemelt figyelmet kaptak a tematikus héten: a digitális technika - így az LCD-tévék, internet és HD-sugárzás - térnyerésével az elmúlt években jelentősen nőtt az áramfogyasztás, így a felesleges energiaveszteség is azáltal, hogy a készülékek készenléti - standby - állapotban vannak. Ennek csökkentése fő cél; ezt az álláspontot képviselte a konferencián Herczog Edit EP-képviselő is, aki az EU ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagjaként azt mondta, az európai villamosenergia fogyasztásnak további 20 százalékosra jósolt növekedését már az előállítás fázisában "kezelni kell", mégpedig szénszegény technológiák alkalmazásával. Ezért is hatékonyabbak az informatikai alapú - úgynevezett intelligens - energiahálózatok, amelyekkel az igények pillanatnyi váltakozásai is láthatók, és segítségével a különféle megújuló energiaforrásokat is könnyebb integrálni a hagyományos hálózatokba. A fogyasztók ezzel nem havonta, hanem már valós időben követhetik saját áramveszteségüket, míg a szolgáltatók - természetesen ezzel nagyobb kontrollt kapva - 15 másodpercenként láthatják ugyanezt.

Az akkumulátor hajtású kocsik mielőbbi terjedése volt a másik legnépszerűbb téma Brüsszelben; ahogy száz éve a szenes vasalót használó háziasszony el sem képzelhette az elektromos vasaló nyújtotta kényelmet, úgy lesz néhány évtized múlva a ma még utopisztikus elektromos közlekedés - fogalmazott Herczog. Míg Barack Obama amerikai elnök korábban egy millió elektroautó megjelenését vizionálta az USA-ban 2015-re, addig a "vezető innovátornak" tartott Németországban ezt 2020-ig látja megvalósíthatónak Angela Merkel kancellár.

Az elektromos hálózat fejlesztésére mintegy 11 milliárd dollárt fordító USA elnöke ugyanis kijelentette, országának két választása van, vagy továbbra is a külföldi olajimporttól teszi függővé magát, vagy beruházások segítségével megújuló energia exportőrré válik. Obama 2009-es elképzelése azonban ma még messze áll a megvalósulástól: egy amerikai közvélemény-kutatás szerint az elektroautók jelenlegi vásárlói hajlandósága mindössze 7 százalék. További hátrány, hogy az akkumulátor jelenleg akkora, mint egy benzines autó motortere, és legalább 4 óra feltöltési időt igényel. Az országok többsége ezért állami támogatással, adókedvezménnyel kínálna előnyöket, de kisebb dugódíjat és ingyen parkolást is lehetővé tennének az elektroautó-tulajdonosoknak.