A mezei pocok (Microtus arvalis) és a kósza pocok (Arvicola terrestris) a tél folyamán az árokpartok talajában, táblaszegélyekben, őszi vetésű kultúrákban, nem művelt sorközű gyümölcsösök gyökérzónájában él. Olyan területeken telepednek meg, ahol tápláléka biztosított. A száraz, meleg évek, így 2011-es év is kedvezett felszaporodásának. Mivel télen is aktívak és nem alszanak téli álmot, ezért ezekben a hónapokban súlyos károkat okozhatnak.

A mezei pocok főként a föld felszínén rág, vagy a járataiba húzza növényi zsákmányát. Ennek céljára a talajfelszín alatt 30-60 cm mélyen éléskamrát készít, amelyhez több irányból járatok vezetnek. Szabadföldön az egész tél folyamán táplálkozik, amit a hótakaró alatt is folytat. Ha a növényzet elfagy, akkor a növényi gyökerek fogyasztására tér át. Károsításával a szántóföldön, főként az évelő pillangósokban, őszi vetésű gabonákban, repcetáblákon kell számolni. Téli és kora tavaszi kártétele a szántóföldön a foltokban rágott növényzettel szembetűnő. A rágott foltokon járatai jól látszanak (1. ábra). A pocokjáratok nyílásainál a talaj aprómorzsás szerkezetű, rajta növényi részek, ürülék látható. A mezei pocok betelepedhet gyümölcsösökbe, fiatal növények pl. csemetekertek, faiskolák talajába, ahol gyors növénypusztulást okozhat a fák gyökerek elrágásával, kéreg- vagy gyökérhántolással.

1. ábra mezei pocok járatok

A kósza pocok a mezei pocoktól eltérően nem a föld fölött rág, hanem a fiatal gyümölcsfák föld alatti részét károsítja. A szemzés- vagy oltáshely alatt körberágja a fa kérgét. Hosszú és sekély, a talaj felszínéhez közeli járatokat készít, és eközben az útba eső vastagabb, vékonyabb gyökereket is megrágja. Időről időre földhányásokat készít, kupacokat emel, amelyek azonban különböznek a hasznos, és védett vakond túrásától, mert nem egyforma méretűek, és nem egyformán morzsalékos a földjük, hanem nagyobb rögök is vannak benne.
Csapadékos, vagy ingadozó hőmérsékletű időben a pocoknépességet betegségek tizedelik meg. Az elmúlt hónapokban és évben, a jellemzően száraz időjárás következtében a mezei pocok felszaporodását Veszprém megyében is megfigyelhettük. Ha az időjárás továbbra is száraz marad, és nem hull jelentősebb mennyiségű csapadék, akkor a tavasz folyamán újabb túlszaporodására számíthatunk. Ennek mérséklésében a ragadozó madarak fontos szerepet töltenek be. Kiskertekben a rendszeres talajmozgatással megakadályozhatjuk betelepedésüket.

A termelő üzemekben a pocok egyedszám vizsgálatakor, ha tél végén, tavasz elején 100 m2 területen, vagy gyümölcsfáknál a fák gyökérzónájában 1-2 pocokjáratot találunk, akkor a károk megelőzése érdekében kémiai védelemre van szükség.

A kémiai védekezésben használható készítmény az Arvalin LR, amelyet lakott területen kívül használhatunk fel. A pocoklyukba 2-3 szemet kell betenni, majd a lyukat be kell taposni, hogy a készítményből felszabaduló gáz ne illanjon el.
Ideiglenesen, 2012. január 1.-től február 29.-ig eseti engedéllyel használható készítmény a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer. A készítmény véralvadás gátló hatású, ezért kijuttatás után a területen átjáró vadra komoly veszélyt jelent! Felhasználása szigorú szabályok betartása mellett történhet! Ragadozó madarak részére kihelyezett ülőfákkal ellátott területen kezelés nem végezhető! Szántóföldi, gyümölcsös és szőlő kultúrákban, rét-legelőn, erdészeti csemetekertben, faiskolában és mezőgazdaságilag nem művelt területeken használható a készítmény, kizárólag a járatokba juttatva 6 g/járat dózisban, maximum 6 kg/ha mennyiségben. A talaj felületére a készítménnyel kezelt csalétket kiszórni tilos! Járatkezelés hóval borított területen nem végezhető!A környező területen az élő vadak védelme érdekében a dózist ajánlatos két részletben, 10-14 napos különbséggel kijuttatni. A kezelést követő naptól az elhullott rágcsálókat kötelező eltávolítani. A mezei pocok tetemeket 30 cm mélyen a talajba kell elásni.

A kezelés kizárólag növényvédelmi szakmérnök felügyeletével történhet. A táblán a lakott járatok számát előzetesen fel kell mérni. A növényvédelmi szakmérnöknek adatlapon rögzíteni kell a terület és a kezelés adatait, amit kijuttatás előtt a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán jóvá kell hagyatni. Javasoljuk, hogy Redentin 75 RB készítménnyel tervezett kezelés előtt érdeklődjön a Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán.