Ismereteim szerint Brányi Márai alpolgármester, a helyiadó-törvény módosításának beterjesztője tájékoztatást adott arról, hogy a városvezetés előzetesen egyeztetett a kamarával, de észrevételeink ellenére az eredeti beterjesztést fogadták el a képviselők, mondta lapunknak dr. Markovszky György, a VKIK elnöke. Így jövőre például adót kell fizetni a 700 négyzetméternél nagyobb, ugyanakkor üresen álló belterületi ingatlanok után.

A kamara abból indult ki, hogy nem 2012. január 1-e az az időpont, amikor a vállalkozásokat tovább lehet terhelni. Igen sok vállalkozás van, amely éppen csak túlélte az eddigi válságot, most pedig teljesen világos, hogy a jövő esztendő újabb válság évként sorakozik ez előző négy után. Ez rendkívül hosszú időszak! Aki ezt túléli, már az is nagy eredmény, de hogy további terheket tudjon kigazdálkodni, arra szinte semmi esélye nincsen! Ezért adóemelésre 2012. január 1-e szerencsétlen időpont.

Az elnök úgy vélte, amikor helyi adókat akarnak kivetni, vagy módosítani, nem árt elővenni a városi stratégiákat: mit tartalmaz az ingatlangazdálkodási stratégia, vagy éppen a gazdaságfejlesztési koncepció, ezekben mit vállalt a városvezetés? Kiemelt feladat, hogy befektetőket kell Veszprémbe csalogatni, ezek megjelenése várhatóan enyhítene a már meglévő, és a környező városokhoz képest magas vállalkozói adóterheken. Ezzel a stratégiával köszönőviszonyban sincs a jelenlegi adóemelés! A kamarai elnök tapasztalatból tudja, a letelepülni szándékozó befektető először körülnéz, kiválaszt 3-5-7 helyszínt, majd a szűkíti a kört. Veszprém feltételei például a szomszédvár Győrhöz, vagy Székesfehérvárhoz hasonlítva eddig is kedvezőtlenek voltak, az adóemelés még kedvezőtlenebb helyzetet hoz.

Dr. Markovszky György elmondta, nem csak az eddig felsorakoztatott, és a stratégiával össze nem illő elvi kifogásaik voltak. Annak megfontolására kérték a város vezetését, hogy az adóteher (építményadó, telekadó) legyen arányban az adott helyen lévő ingatlanok értékével, és az ingatlanból szerezhető jövedelem nagyságával, hiszen a gazdasági övezetként besorolt városszéli ingatlanok és a városközpont sétáló utcai ingatlanok között többszörös az értékkülönbség. Pont az a réteg van túlterhelve, amelyiktől azt várnánk, hogy fejlesszen, munkahelyeket teremtsen - csak nagy létesítményekben, nagy beruházások árán lehet tömegesen munkahelyeket teremteni!
Az alpolgármester asszony nyilatkozata szerint az új adó bevezetésével el kívánják érni, hogy építsék be az üresen álló ingatlanokat. Csakhogy aki épp túlélte a válságot, erre miként lenne képes?! Ezért ez a fajta érvelés nem állja meg a helyét.
A kamarai elnök szerint nem kell csodálkozni azon, hogy az utóbbi 8-10 évben Veszprémben nem telepedett le új méretes vállalkozás. Az itt lévők fejlesztenek ugyan, de újak nem jönnek. Ebben szerepet játszik a város helyi adó rendelete, amely elriasztja a befektetőket.

Álláspontja szerint az önkormányzati döntés mögött egyetlen ok van: a város adott bevételre kíván szert tenni. Kiszámolták, hol vannak olyan törvényi hátterek, ahol van mozgásterük, ezzel élni is kívánnak, és ezt ráterelték a vállalkozásokra. Döntésükkor nem vették figyelembe a kamarai javaslatokat, az elfogadott törvény a város stratégiájában lefektetetteknek sem felel meg, ezért Veszprém hosszú távú céljait veszélyezteti. Mindezek miatt indokolt lenne a felülvizsgálata és a módosítása. - írja a Napló Online.